Életek...
Egy medvebunda 2 medve életébe kerül.
Egy leopárdbunda 6 leopárd életébe kerül.
Egy fókabunda 8 fóka életébe kerül.
Egy farkasbunda 12 farkas életébe kerül.
Egy kutyabunda 10-15 kutya életébe kerül.
Egy ocelotbunda 15 ocelot életébe kerül.
Egy rókabunda 18 róka életébe kerül.
Egy vidrabunda 20 vidra életébe kerül.
Egy macskabunda 24 macska életébe kerül.
Egy nutriabunda 30 nutria életébe kerül.
Egy perzsabunda 36 újszülött bárány életébe kerül.
Egy oposszumbunda 40 opusszum életébe kerül.
Egy nercbunda 50-60 nyérc életébe kerül.
Egy cobolybunda 80 coboly életébe kerül.
Egy csincsillabunda 150 csincsilla életébe kerül.
Egy mókusbunda 400 mókus életébe kerül.
Hát megéri????

A szőrmeipar a jelenlegi adatok szerint 100 millió állat halálát okozza évente. Ezek a bizonyítható adatok. Az illegális szőrmekereskedelem adatai valószínűleg ezt a számot is jóval felülmúlják.

Mi vesz rá minket? Mi késztet még mindig bennünket arra, hogy mások bőrét, szőrméjét hordjuk magunkon? A mi éghajlatunkon nem vagyunk rászorulva a bundára.
A vadászó eszkimó esetében talán indokolt, de a mi esetünkben ez csak luxuscikk, amivel egyesek a gazdagságukat akarják fitogtatni, de végül lelki szegénységüket reklámozzák. A szőrmegyártás szükségtelen állatkínzás és mészárlás. Semmilyen formában ne támogasd! Ha bundára vágysz, vegyél műszőrmét! Ha a cipőd is műbőr, az még jobb!

Szőrmefarm
Tudod, hogy néz ki egy szőrmefarm? Itt tenyésztik azokat az állatokat, akiket később kivégeznek, hogy szőrükből bunda legyen. Húsukat gyakran szemétre dobják, hiszen nincs rá szükség.
A szőrmefarmok leginkább a náci koncentrációs táborokra emlékeztetnek.

Azok az állatok, melyek a természetben sok-sok négyzetkilométernyi területet birtokolnak itt olyan szűk ketrecekben élik le életüket, ahol nemhogy szaladgálni, de megfordulni sincs helyük. Az ilyen körülmények között felnevelt állatok lábai szinte minden esetben eldeformálódnak, míg a vadon élő és befogott, majd ketrecbe zárt állatok pár nap alatt teljesen megőrülhetnek.

A szőrmefarmokon tartott állatok viselkedési zavarokat mutatnak, sokszor megbolondulnak, megbetegszenek és van, hogy megcsonkítják magukat. Sokszor széttépik gyengébb társaikat is.
A csapdával befogott állatok szőrméje gyakran sérül; belőlük átlagosan háromszor annyi kell egy bundához, mint farmon tartott társaikból.

A kivégzés
Az állatokat, amikor már elég nagyok, és bundájuk a legértékesebb, "kíméletesen" kivégzik: vagy áramot vezetnek a végbelükbe, vagy gázkamrába zárják őket. A legolcsóbb megoldás, ha egy nagy dobozba zsúfolják össze őket, majd egy kamion kipufogócsövére kötik a ládát és addig járatják a motort, amíg az utolsó állat is el nem pusztul.

A rettegő kis rókákat nyakukra rakott fémhurokkal rángatják ki a ketrecből; az egyik pólust a végbelébe, másikat a szájába dugják. A tenyésztők állítják, hogy ez kíméletes halálnem.

A nercek bundája akkor nem sérül, ha megfojtják őket. A csincsilláknak kitekerik a nyakát. Néha csak másodszorra, harmadszorra sikerül...
A csincsillákat is meg lehet ölni árammal; ilyenkor nemiszervükbe vezetik az elektromosságot, ami hosszú, borzalmas haláltusához vezet.

Tudod, hogy készül a perzsabunda? A kisbárányt az anya méhéből szedik ki, mert a szüléskor a szőre kiegyenesedne. Az anya méhét ezért felvágják és kirángatják belőle, majd megnyúzzák a kis újszülöttet. Így az anya és a kisbárány is elpusztul.

Van, hogy az állatokat vízbefojtják, de az állatvédő szervezetek által gyűjtött videókon olyan jelenetek is láthatók, amikor az állatok még élnek, amikor bőrüket lenyúzzák.

A világon mindenhol tiltakoznak a szőrmeviselés kegyetlen hagyományai ellen. Magánemberek, állatvédő szervezetek és hírességek szállnak harcba nap mint nap a véres divat ellen. Vannak szervezetek, melyek begyűjtik a bundákat, szórófestékkel megjelölik, hogy ne lehessen továbbértékesíteni őket, majd odaadják a hajléktalanoknak.

A McCartney-család, Brigitte Bardot, Calvin Klein, Todd Oldham és még számos híresség kűzd a nyilvánosság előtt, igazi bundairtó-hadjárattal; filmeket készítenek, műszőrme kollekciót terveznek és igyekeznek meggyőzni mindenkit: szőrmét viselni szégyen és divatjamúlt! Te se feledd: a bőrére az állatnak van szüksége! Ne adja életét egy élőlény sem felesleges luxusért!

***************************************

Szőrmestart

Ruhavásárlás szempontjából a közelgő tél egyet jelent a melegebb öltözékek beszerzésével. Nem mindegy azonban, hogy pl. milyen alapanyagból készült kabátot vásárolunk, egyes darabok létrejöttét szabályos tömegmészárlás előzi meg.

Emberi testre szabott állattemetők

Szőrmét csak élő állat, és buta ember hord, mondja a tudatos vásárló, aki állatvédő révén a pamutot, az orkánt vagy a vásznat, esetleg a műszőrmét részesíti előnyben. 1-1 bundakabát elkészítéséhez 20 róka, 50 nercbunda, 150 csincsilla minimum szükséges. A felhasznált állatmennyiség a termék méretétől függően több is lehet. Az Orpheus Állatvédő Egyesület felmérése szerint kedvelt termékek ezévben a bundák mellett a prémgallérok, sapkák, állatsálak, de fogynak a subaszerű ágyelők (egész birkaprémek) is.

Törvényesen ölnek a gyilkológépek

Az 1998. évi Állatvédelmi Törvény II. fejezetének 11. §-a az állatok védelmének általános szabályai kapcsán így rendelkezik: "az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül ..., a prém termelése" is.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a prémcélú állatok kivégzése kábítás után kellene, hogy történjen, ez van, hogy nem így megy végbe.

Hogyan készül a bundakabát? A prémgallér? A bundasapka?

1. Tenyésztés, feldolgozhatóvá nevelés
Az apró gerinceseket ezrével szaporítják az erre kialakított telepeken. A prémcélú rókák tucatjainak tenyésztésére / nevelésére a vállalkozók a feldolgozóval papíron előre leszerződnek. Ingerszegény, mozgástér nélküli környezetben (apró kis bokszokban) válnak feldolgozhatóvá a kabátalapanyagok.

2. A kivégzés
Az állat szőre érdekében - ha az állat prémje elérte a megfelelő minőséget - a feldolgozó cég kirendeli a nevelőtelepre a böllért, aki szőrkíméletesen (olykor sorozatban több száz állatot) dolgoz fel. Az apró gerinceseket (pl. csincsillákat, hörcsögöket) elgázosítják, a nagyobbakat (pl. rókákat) elektromos feszültséggel zárják rövidre. Mindkét technológia közben az agónia és szenvedés hosszú percekig is eltarthat. Két nagy halom marad: a húscafatos állattestek és az osztályokba csoportosított nyers prémek.

3. A késztermék
A szőröket szűcsök, szabók veszik kezelésbe, és a véres alapanyagokból exkluzív termékeket varázsolnak. A készterméket némi marketinggel, horribilis haszonnal értékesítik. Némely bunda ára több millió forintra is rúghat.

Ősszel - tél elején szezonális jelleggel az egész országban nyitnak a plázák - hipermarketek üzletsoraiban prémkereskedések, melyek fő célja az alkalmi profittermelés, a vásárlói befolyásolás.

Mit tehet a tudatos vásárló az állatok védelmében?

Radikális fellépés (festéköntögetés vagy rongálás) helyett vásárlói szokásainkkal irányíthatjuk a piacot! Ha nem vásárolunk szőrmét, csökkenni fog a kereslet, és évek alatt a prémcélból elpusztított állatok száma minimalizálódhat. Míg az őskorban a nomád embernek létfenntartásához kellett, addig az összkomfort emberének pusztán divatból van szüksége az állatok kegyetlen öldöklése révén készített bundákra, sapkákra, gallérokra.

Ne vásárolj szőrmét, Te is legyél Állatvédő!

Orpheus Állatvédő Egyesület

Állatbarát Web Kuckó,
Állatvédelmi Adatbank,

FORRÁS: http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kifd/0/23537/szorme.htm