Bűncselekmény lett az állatkínzás

Az Országgyűlés március 8-án, hétfőn este 7 órakor elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosítását, melynek értelmében az állatkínzás bűncselekménynek minősül.

A tavaly Fadd-Domboriban halálra kínzott kutya 2003. június 28-án, szombaton 14.00 órakor Persányi Miklós Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter Fadd-Domboriba látogatott és a kikötőben, az állatkínzás helyszínén gyertyát gyújtott minden megkínzott kutya emlékére. A zsemle színű keverék kutya néhány napja költözött a kikötő mellett lévő cég területére. A cég dolgozói elkezdték etetni, szerették volna befogadni.

A szomszédos cég biztonsági emberei azonban ezt nem nézték jó szemmel. Hétfőn este riasztó pisztollyal lövöldöztek a kutyára, mire a szerencsétlen eb bemenekült egy konténer alá. A "bátor" őrök ezután kihúzták a konténer alól, egy személygépkocsi után kötötték, majd legalább 100 métert húzták az aszfalton. Utána levették a kötélről és távoztak.A kutyából ömlött a vér, csontig levált róla több helyen a bőr és a hús. Elképzelhető, hogy micsoda szörnyű fájdalmakat élt át.

Még a sokat megélt sintéreket is megdöbbentette az a látvány, ami egy dél-louisiana-i farmon fogadta őket. A szomszéd telepen élők riasztották őket, mert
már elviselhetetlenné vált a bűz és az állandó kutyaugatás.
Az állatmentők több mint 100 kiéheztetett kutyát és hét teknőst találtak. Elborzadtak, amikor a tetemek és az ürülék között élő kutyákra bukkantak. A farm tulajdonosát azonnal őrizetbe vették. Néhány önkéntes még visszament a farmra és jó néhány pónilovat is talált, nagyon leromlott állapotban.
Nálunk rács mögé kerülhetnek az állatkínzók
Jelenleg az 50 ezer forintos szabálysértési bírság az állatkínzókat fenyegető legsúlyosabb szankció, ám a helyzet hamarosan megváltozik: a büntető törvénykönyv hétfőn elfogadott módosításának kihirdetését követően két-három éves szabadságvesztés is kiszabható ugyanazért a cselekedetért. Az állatkínzás szabálysértés helyett ezentúl bűncselekménynek minősül, a büntetések szigorúsága terén pedig rögtön az uniós élmezőnybe kerülünk a csatlakozás után.

A legsúlyosabb kategóriának a gerinces állatok felhasználásával tartott állatviadal szervezése minősül, ezért hároméves szabadságvesztés járhat a jövőben. Az új jogszabály szerint állatkínzást az követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének maradandó károsodásához vagy a jószág pusztulásához vezet. Az is állatkínzásnak számít, ha valaki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz.

Élve nyúzott magyar macskák

Az állatkínzók maximális büntetése kétéves Házi kedvenceink, a macskák életét egyre keserűbbé teszi, hogy egyes emberek bundáikért tenyésztik őket, mostoha körülmények között tartják, majd elevenen megnyúzzák a négylábút, hogy aztán a macskaprém üzletágban busás haszonra tegyenek szert. A bűnös iparágban sajnos Magyarország is főszereplő, hazánk ugyanis a világ macskaprém kereskedőinek egyik beszállítója.

Az egyiptomiak a termékenység isteneinek tartották a macskákat, mára azonban az egyik legkiszolgáltatottabb állat lett belőlük. A macskákat sok esetben azért tenyésztik, hogy aztán - főleg a távol-keleti országokban - elevenen megnyúzzák őket, majd Európa nagyvárosaiban hétszeres hasznot hajtsanak prémjükkel a bundakereskedőknek. László Erika macskákkal foglalkozó szakíró szerint a zömmel svájci és holland macskaprém piacok egyik ellátója éppen Magyarország.

Becslések szerint évente 2 millió házi kedvenc kerül illegálisan kés alá. Egy szőrmebunda elkészítéséhez minimum 24 macskát kell lemészárolni. Az ilyen termékek címkéjén alapanyagként később vadmacska- nyúl- esetleg fókaszőr tűnik fel. A BBC hírügynökség macskavágásokat leleplező belga összeállításának riportere szerint extrém esetek is ismertek. Chris Morris azt állítja, hogy egy Berlinben lencsevégre kapott hosszú bundán végzett DNS vizsgálat szerint 42 németjuhász kölyök szőre sem volt elég annak kikészítéséhez. Hasonló módszerek bizonyították be egy szintetikus szőrborítású, sorozatban gyártott játékmacska prémjéről is annak állati eredetét, ami gyerekek mindennapos érintkezését feltételezi az elevenen nyúzott macskák maradványaival.
Az állatokat méltóságukon aluli bánásmódban részesítő tenyésztők és bőrnyúzók tevékenysége ellen pedig hiábavalónak bizonyul a vámhivatalok ébersége, vagy az amerikai, olasz vagy éppen magyar állatvédelmi törvény, amely szigorúan tiltja a macskabőr-kereskedelmet. Chris Morris szerint a vámhatóságok ellenőrzései mit sem érnek, hiszen a címkéken hamis adatok szerepelnek.
A címke azonban nem mindig segít, nem javít az életkörülményein annak a többszázezer cirmosnak, akiknek sorsát az “állatnyúzó” telepeken pecsételik meg. A felelősség pedig természetesen az emberé, aki nem hallja, vagy nem akarja meghallani a “macskajaj”-t. szabadságvesztés lesz.

Halál karavánok

A vágóhidakra szánt birkák, lovak, tehenek életének legkeserűbb időszaka az a pár nap, amelyet az amúgy is kegyetlen végső öldöklés követ a mészárszéken. Míg a szlovákiai Tálén a visegrádi négyek országainak miniszterelnökei találkozót tartottak a minap, addig 3 kilométerrel arrébb az állatvédők éppen a miniszterelnöktől várták a választ arra a kérdésre, hogy meddig szállítanak még méltóságukon aluli körülmények között élő vágóállatokat.
Az élőállat-szállítást, a húskereskedelem e fölösleges, kegyetlen, lassú és cseppet sem biztonságos válfaját 8 európai uniós országban már betiltották. Magyarországon, Szlovákiában az uniós tagságra pályázó Bulgáriában vagy Spanyolországban viszont mindennapos gyakorlat, hogy a sanyarú sorsú állatokat százszámra préselik egy kamion levegőtlen, vízellátás nélküli rakterébe és akár 40 órán át szállítja őket a halálkaraván.

A Fauna állatvédő egyesület munkatársa, Kaufer Virág szerint az állatokat az állatvédelmi törvények érző lényként kezelik, ugyanakkor a szabadkereskedelmi egyezmények árucikknek. Ezért van az, hogy nem lehet betiltani az élő álltok forgalmát. Így évente közel százezer lovat szállítanak Közép- és Kelet-Európából Olaszországba. Csak Magyarországról és Szlovákiából több mint egymillió bárányt utaztatnak Európába, mert a mediterrán fogyasztók a friss húst kedvelik. Anglia vagy Hollandia sertései pedig szintén nem kerülhetik el balsorsukat. az Országos Állatvédelmi Főfelügyelőség képviselője szerint az állategészségügyi hatóságnak nem az a dolga és feladata, hogy megtiltson valamit, hogy a kereskedelmet korlátozza, akadályozza, hanem az, hogy azokat a jogszabályokat megteremtse, amelyek az Európai Unió szabályaihoz hasonlóan megteremtik a megfelelő feltételeket.
Az állatok utaztatásával egyébként még nem is lenne probléma. Sajnos azonban az üzletet lebonyolítók sokszor nem törődnek azzal, hogy milyen körülmények között kénytelenek végigszenvedni egy hosszabb utat a kiszolgáltatott állatok, akik számára a végállomás, a vágóhíd már egyértelműen megváltás az addig tartó “állatveszélyes” utazás után.