●•٠·ÿ·٠•●Védd az állatokat!●•٠·ÿ·٠•● - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Szavazás állásaLezárt szavazások

	Állatvédés 1998- XXVIII
1998. évi XXVIII. TÖRVÉNY az állatok védelmérõl AZ ORSZÁGGYÛLÉS - annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élõlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége, - elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára, - kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erõfeszítésekbõl, az állatok ésszerû védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja § E törvény célja, hogy elõsegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelõsségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvetõ szabályait. A törvény hatálya § E törvény hatálya kiterjed: (1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra; b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a vizsgálati és az oltóanyagtermelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra; c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra; d) a pásztorebekre, az õrzõ-, védõ-, mentõ-, vakvezetõ, jelzõ- és terápiás kutyákra; e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; f) a mutatványos vagy egyéb bemutatási célra szolgáló állatokra; g) a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó õrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; h) a kedvtelésbõl tartott állatokra; i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élõ (tenyészõ) állatokra, továbbá a vadon élõ fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. (2) A vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra külön jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. Alapfogalmak § E törvény alkalmazásában: állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult; állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása; állatkert: olyan állandó létesítmény, amely azzal a céllal létesült, hogy az ismeretterjesztést és az oktatás-nevelést az élõ állatok tudományos alapon álló bemutatásával elõsegítse, illetve részt vegyen a veszélyeztetett fajok fenntartásában; állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményezõ beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékû korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklõdõ betegségben szenvedõ - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása; állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott idõre szóló megõrzését, felelõsséget vállalva annak jó gazda gondosságával történõ tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévõ emberek biztonságáért; állatmenhely: olyan intézmény a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezésére, amely tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül látja el (az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állat tartásáról külön jogszabály rendelkezik); beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának megváltoztatása; jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemzõ fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). II. fejezet AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az állat tartásának általános szabályai § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelõ életfeltételekrõl gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentõ, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelõ rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenõrzésérõl. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles a állat megfelelõ és biztonságos elhelyezésérõl, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetõségét. (3) A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezõtlen idõjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitõl. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelõ mozgásteret biztosító férõhelyrõl gondoskodni. (4) A kedvtelésbõl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrõl köteles eltávolítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elõnyben kell részesíteni az állatkímélõ technológiákat. Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma § (1) Az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetõleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerû táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e) a teljesítõképességét felismerhetõen meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett technológia szerinti liba- és kacsatömésre. (3) A 2. § f) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b) pontját a külön törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá a állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni vagy forgalmazni; b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön jogszabály alapján történõ kiképzésére, vadászaton való alkalmazására. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Beavatkozás az állaton § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkezõ személy végezhet. (2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhetõ, ha az érzéstelenítés, illetõleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhetõ beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik. (3) Az állatkísérletekrõl e törvény külön szabályai rendelkeznek. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy késõbbi egészségkárosodásának megelõzése céljából történõ sebészeti beavatkozás - az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével - nem végezhetõ. (2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó - külön jogszabályban meghatározott - megoldást kell alkalmazni. Az állat életének kioltása § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minõsül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertõzésveszély, a kártevõk irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. § (1) Az állat életének kioltása a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerû gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. (3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történõ kioltásáról, amelynél az elõzetes kábítás nem kötelezõ, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget vagy halált okoz. III. fejezet EGYES ÁLLATOK VÉDELMÉNEK KÜLÖN SZABÁLYAI A vágóállat tartása és kímélete § A 1318. §-okban foglalt rendelkezések a vágóállatok kíméletére terjednek ki. A vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg. § (1) A vágóhídnak - kivéve a nyúl-, a prémesállat-, valamint a baromfivágóhidakat - rendelkeznie kell etetõ- és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez szükséges eszközökkel is ellátott fedett területtel. (2) A fajából, nemébõl, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben ellenségesen viselkedõ állatokat egymástól el kell különíteni. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követõen nem vágják le azonnal, úgy várakoztatása idejére biztosítani kell ellátását és nyugodt pihenését. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a megérkezéskor, a várakoztatott állatot pedig szükség szerint ellenõrizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot haladéktalanul el kell különíteni, és gondoskodni kell elkülönített levágásáról. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot levágás elõtt úgy kell lefogni, amely alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülhetõ fájdalomtól. § A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell elõidéznie, amely addig tart, amíg a levágást követõen az állat ki nem vérzik. § Az állat vágására külön jogszabály eltérõen rendelkezhet a következõ esetekben: a) szárnyas állat és nyúl vágása, azonnali halált okozó módszerrel; b) kényszervágás, ha a kábításra nincs lehetõség; c) prémes állatok, tenyésztett vad leölése; d) rituális vágás. A veszélyes állat tartása § (1) Veszélyes állat tartása, országba történõ behozatala elõzetes hatósági engedélyhez kötött. (2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) - az állat-egészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének a szakhatósági hozzájárulásával - adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy nem veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról. (3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzõ szakhatósági hozzájárulásával. (4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni. (5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. (6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más magánterületre ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható. (7) A veszélyes állat tartását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételekhez kötheti. A veszélyes állatok körét és tartásuk feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzõ elõzetes tartási engedélye szükséges. A jegyzõ az engedélyt az állategészségügyi hatóságnak és a természetvédelem illetékes állami területi szervének szakhatósági hozzájárulásával adja ki. A jegyzõ határozatát az illetékes rendõrhatóságnak megküldi. (2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok országba való behozatalát a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyzõ hozzájárulásával. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. (2) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat a) eltûnését a jegyzõnek és a rendõrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelem illetékes állami szervének is, b) elhullását a jegyzõnek és az állatorvosnak köteles bejelenteni. § Ha a veszélyes állat tartója az engedély feltételeitõl eltér, a jegyzõ - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelõ helyre való szállítását rendelheti el. Ha az állattartó gondoskodik a feltételek biztosításáról, úgy a veszélyes állatot részére vissza kell adni, ellenkezõ esetben tõle az engedélyt vissza kell vonni, és költségére intézkedni kell a veszélyes állat végleges elhelyezése iránt. § A veszélyes állat tartójának felelõsségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. IV. fejezet AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETÕ FELTÉTELEI Az állatkísérlet általános szabályai § (1) E törvény alkalmazásában állatkísérlet a gerinces állatnak - meghatározott céllal és módon végzett - fájdalmat, szenvedést, nélkülözést vagy egészségkárosító hatást, tartós idegi megterhelést okozó beavatkozás. Külön jogszabály feltételeket állapíthat meg a nem gerinces állaton végzett kísérletre is. (2) Állatkísérlet kizárólag nyilvántartásba vett intézményben és engedély alapján végezhetõ. (3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély eseti vagy általános érvényû. (4) Az állatkísérlethez engedély abban az esetben adható, ha az emberi vagy állati betegségek megelõzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez szükséges. (5) Az engedélyezés során - a kérelmezõ által benyújtott dokumentáció, továbbá a földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által felkért szakértõi testület véleménye alapján - különösen a következõ szempontokat kell figyelembe venni: a) a hazai elõírásoknak megfelelõ más hazai vagy külföldi adat nem hozzáférhetõ; b) a tervezett kísérlettõl újabb eredmény várható, vagy az a korábbi kísérletek eredményének ellenõrzésére felhasználható; c) a kísérlet módszere korszerû; d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételei rendelkezésre állnak. (6) Szépítõszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lõszer elõállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható. § Az állatkísérlet helyettesítése céljából - amennyiben más megfelelõ módszer is hozzáférhetõ - olyan tudományos eljárást kell alkalmazni, amely nem igényel élõ állaton végzett kísérletet. § (1) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell csökkenteni. Azt a vizsgálati módszert kell választani, amely elõreláthatóan a legkisebb fájdalom okozásával, illetõleg legkisebb élettani, idegi vagy viselkedési károsodás mellett végezhetõ el. (2) Az állatkísérletrõl és az állatot ért beavatkozásról részletes jegyzõkönyvet kell felvenni. § (1) Az állatkísérletet általános vagy helyi érzéstelenítéssel, fájdalomcsillapítással, avagy más, az idegi megrázkódtatást, fájdalmat, szenvedést vagy az állat kárásodását kizáró módszerrel kell végezni, kivéve, ha ezek alkalmazása a kísérleti állat számára nagyobb megterheléssel járna, mint mellõzésük, illetõleg a kísérlet eredményét értékelhetetlenné tenné. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt módszerek alkalmazása nélkül végzett tartós vagy súlyos szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állaton ismételten nem végezhetõ. § (1) Az állatkísérlet alatt és után az állat megfelelõ tartását, ellátását, gondozását és folyamatos egészségügyi ellátását biztosítani kell. (2) Az állatkísérlet befejezésével a véglegesen vagy súlyosan károsodott állat életét kíméletesen ki kell oltani. (3) Az életben hagyott állat gondozásáról, ellátásáról, elhelyezésérõl a kísérletet végzõ intézmény köteles gondoskodni. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelõs személy vezetésével végezhetõ, aki külön jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, és ismeri az állatkísérletek etikai elveit, jogi szabályait. (2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, felügyelheti, aki erre képesítõ oktatásban részesült. (3) Állatkísérlet végzésre - ha csak az oktatás céljából más nem következik - oktatási intézményben senki sem kötelezhetõ. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni (szaporítani), tartani, szállítani, valamint forgalomba hozni a tartás helye szerinti állat-egészségügyi hatóság engedélyével szabad. (2) Kísérlet céljára - eseti engedély hiányában - kizárólag az e célra tenyésztett állatot szabad felhasználni. Háziasított állat kóbor egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad, kivéve a külön jogszabályban meghatározott, ember- és állatgyógyászati, valamint az ilyen oktatási célú felsõoktatásban történõ felhasználást. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet az a személy folytathatja, aki szakirányú végzettséggel, megfelelõ gyakorlattal rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztõt, forgalmazót, szállítót, valamnint a tenyésztõ létesítményt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél alkalmazott felelõs személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelõ ellátására. Az állatkísérletek engedélyezése § (1) Az állatkísérlet iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan megalapozott indokokat, amelyek az állatkísérletet szükségessé teszik. (2) Az engedélyezõ okiratban - az engedélyezés indokain túlmenõen - meg kell határozni annak idõbeli hatályát is. (3) Az állat-egészségügyi hatóság végzi: a) az állatkísérlet engedélyezését, b) az állatkísérlet végzésére jogosultak nyilvántartását. § Az állatkísérlet végzésére feljogosított és nyilvántartott intézményben munkahelyi állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: MÁB) kell létrehozni és mûködtetni. A MÁB tagjait a intézmény vezetõje nevezi ki. A MÁB ügyrendjét maga állapítja meg. § (1) A MÁB feladata az intézmény a) állatkísérleti szabályzatának (etikai kódexének) elkészítése; b) állatkísérleti szabályzata végrehajtásának ellenõrzése; c) állatkísérleteinek szakmai-etikai felügyelete. A MÁB feladata továbbá az intézményben az állatkísérlet végzésére jogosult személyek oktatásának, képzésének szervezése. (2) A MÁB az intézmény belsõ állatkísérleti szabályozásának megsértése esetén jogosult - az állat-egészségügyi hatóság egyidejû értesítése mellett - a kísérlet azonnali leállítására. § Az állatkísérlet végzésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. V. fejezet AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásnál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést. (2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie. (2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és megvédi az idõjárás káros hatásaitól. (3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellõ jártassággal rendelkezõ személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendõk ellátására. § (1) Az élõ állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történõ szállításának, továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg. (2) A vágóállat szállítása térben és idõben korlátozható. VI. fejezet ÁLLATKERT Az állatkert létesítésének és fenntartásának általános szabályai § (1) Állatkert létesítését a természetvédelem illetékes állami területi szerve engedélyezi. (2) Az engedély kiadásának általános feltételei: a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése, a rendszeres állatorvosi felügyelet és az elkülönítés (karantén) lehetõségének biztosítása; b) az állatkert vezetõje rendelkezik felsõfokú képesítéssel; c) az állatgondozók rendelkeznek szakirányú képzettséggel; d) alapítói nyilatkozat a tartós mûködtetéshez szükséges vagyoni fedezet meglétérõl. (3) Az állatkert létesítése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell az állat-egészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával együtt az állattartási szabályzatot. § (1) Az állatpark (szafari park), vadaspark, menazséria létesítésére - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - a 39. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. (2) A cirkuszi állatokra, a bemutatás céljaira tartott állatokra, továbbá az állatforgalmazásra és állatkereskedésre külön jogszabály eltérõ szabályokat és további feltételeket állapíthat meg. VII. fejezet ÁLLATPANZIÓ ÉS ÁLLATMENHELY Az állatpanzió és állatmenhely létesítésének és fenntartásának általános szabályai § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az állatotthon tervezett helye szerint illetékes jegyzõ engedélyezi. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan rendelkezésre állnak; b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított; c) az állatotthon mûködtetése nem sérti a köznyugalmat; d) az állatotthon vezetõje vagy a (3) bekezdés szerinti mûködési szabályzatban megjelölt felelõs személy szakirányú végzettséggel rendelkezik; e) a tartós mûködtetéshez szükséges vagyoni fedezet biztosított. (3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenõen - mellékelni kell az állatotthon mûködési szabályzatát. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárásban az állat-egészségügyi hatóság, a közegészségügyi hatóság szakhatóságként mûködik közre. (5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. VIII. fejezet Az állatvédelmi feladatok pénzügyi fedezete § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai: a) a központi költségvetésben állatvédelemre elõirányzott pénzösszegek, b) az állatvédelmi hozzájárulás, c) az állatvédelmi bírság. (2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg. IX. fejezet ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG Állatvédelmi bírság § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat elõírását megsérti - magatartásának súlyához, ismétlõdéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. (2) Az állatvédelmi bírságot - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - az állat-egészségügyi hatóság szabja ki. (3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az állat-egészségügyi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követõ egy éven túl nincs lehetõsége. Az elkövetéstõl számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a magatartás jogszerûtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdõdik meg, amíg a jogszerûtlen állapot fennáll. (4) A bírság megfizetése nem mentesít más következmények alól. (5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. X. fejezet Az ügyész szerepe az állatvédelemben § (1) Az ügyész a büntetõeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el az állatok kíméletének és védelmének Büntetõ Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése ellen. (2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtõl való eltiltás, illetõleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt. (3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közremûködik a hatóságok állatvédelmi eljárásai és döntései törvényességének biztosításában. XI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK § (1) Az állat-egészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tulajdonosa ismeretlen, illetve nincs, továbbá vadon élõ állat esetében az egyed szabadon élésre alkamatlan. (2) Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, a jegyzõ, illetve a természetvédelem állami területi szerve kezdeményezheti. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelõ magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismerését az oktatás és ismeretterjesztés eszközeivel is elõ kell segíteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek elõmozdítani. § A földmûvelésügyi miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elõsegítésére, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértõi testületet hoz létre. A testületben biztosítja az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédõ társadalmi szervezetek részvételét. § (1) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt az állatvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és az állami szervektõl, önkormányzatoktól a megfelelõ és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni. (2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt - az ilyen magatartástól való eltiltás iránt - a bíróság elõtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat. § (1) Ez a törvény 1999. január 1.-én lép hatályba. (2) A háztartásban élelmezési célra levágott sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezést a hatálybalépéstõl számított négy év után kell alkalmazni. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait, b) a jegyzõ állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos részletes feladat- és hatáskörét rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a) a miniszter, hogy a szakértõi testület létrehozására, mûködtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a mezõgazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az állatok levágásának és leölésének részletes szabályait, b) a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a miniszterrel és a mûvelõdési és közoktatási miniszterrel, a belügyminiszterrel együttesen, a veszélyes állatok körét, tartásuk részletes feltételeit, a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, az állatkert és az állatotthon létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes szabályait, c) a mûvelõdési és közoktatási miniszter, hogy a belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a miniszterrel együttesen, a cirkusz (menazséria) létesítésének, mûködésének és fenntartásának részletes szabályait, d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttesen az állatszállítás részletes szabályait, e) a mûvelõdési és közoktatási miniszter, hogy a miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel együttesen a törvény végrehajtásához szükséges képesítési feltételeket, f) a miniszter, hogy a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi szabályait rendeletben állapítsa meg. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16.-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 79. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a Tanács 78/923/EGK határozata: Európai Egyezmény az állatok védelmérõl a mezõgazdasági állattartás során; a Tanács 88/306/EGK határozata: Európai Egyezmény a vágóállatok védelmérõl; a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmének minimális követelményeirõl; a Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelmérõl; a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjúk védelmének minimális követelményeirõl; a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeirõl; a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelmérõl levágásukkor.

Termékek


Sajnos a böngészõd nem képes a beillesztett keretek megjelenítésére. Név: Üzenet:


Indulás: 2006-08-10

Szavazás állásaLezárt szavazások

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim... ***** Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek. ***** Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG ***** A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG ***** Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG ***** Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG ***** Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG ***** boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG ***** Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG ***** why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat! ***** CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal ***** Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros ***** 10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban! ***** Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom. ***** Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk! ***** Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!! ***** A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását! ***** HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU ***** Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!